Biológia 7. A

Biológia 7. A

A SEJTEK ANYAGCSERÉJE

2019. szeptember 08. - GHI

A sejt részei

Ismételjük át a mikroszkóp részeit!

anyagcsere: A sejtekben végbemenő kémiai folyamatok összessége 

felépítő anyagcsere: energiaigényes folyamat, amikor a sejtekben egyszerű felépítésű kis molekulákból bonyolultabb, nagyobb molekulák képződnek.

lebontó anyagcsere: a nagyobb energiatartalmú szerves molekulákból kisebb energiatartalmú szerves vagy szervetlen molekulák jönnek létre. 

sejtlégzés (más néven biológiai oxidáció): A sejtekben lejátszódó lassú égés. A sejtlégzésben a lebontási folyamat sok apró lépésben valósul meg, így az energia is fokozatosan szabadul fel.A  folyamat végterméke, a szén-dioxid, víz,oxigén(ami a mitokondriumokban használódik fel)

Enzimek:

a sejtekben a kémiai átalakulásokat egyes fehérjemolekulák nagymértékben felgyorsítják, eközben ők maguk nem szenvednek tartós változást. Az ilyen tulajdonságú fehérjéket enzimeknek nevezzük. Sejtjeinkben a különféle kémiai átalakulásokat más-más enzimek irányítják.

A reakciók sebessége nagymértékben felgyorsítható bizonyos anyagok, az úgynevezett katalizátorok segítségével.Az enzimek tulajdonképpen sajátos katalizátorként működő fehérjék.

Oldd meg a rejtvényt!

SEJTLÉGZÉS (Biológiai oxidáció)

- a sejtekben lejátszódó lassú égés

- a lebontási folyamat sok apró lépésben valósul meg, így az energia is fokozatosan szabadul fel

- az égéshez szükséges oxigén, ami a légzés során kerül a szervezetbe

- a sejtlégzés során képződő szén-dioxid a légzéssel távozik.

A sejtlégzés első lépései a sejtplazma alapállományában játszódnak le, a folyamat nagyobb energiát biztosító vége pedig a mitokondriumokban zajlik. Itt keletkezik a folyamat végterméke, a szén-dioxid és a víz, és a mitokondriumokban használódik fel az oxigén is . 

A felszabaduló energia energiaközvetítő molekulába épül be, amely a sejt energiaigényes folyamataiban használható fel.

Oldd meg a feladatot!

A sejtek felépítése

A sejt fogalma: A sejtek a szervezet olyan legkisebb egységei, amelyek még életjelenségeket mutatnak, például növekednek, osztódnak, anyagcserét folytatnak, alkalmazkodnak környezetük változásaihoz. 

Sejtanyagcsere: a sejtek környezetükből bizonyos anyagokat fölvesznek és átalakítanak, a számukra fölösleges anyagokat pedig a környezetükbe leadják.

Az állati sejt felépítése:

Gyakoroljunk!

Sejthártya: 

Sejtjeinket határolja. Ezen keresztül veszi föl és adja le a sejt a különböző anyagokat. Az anyagok átjutása azonban nem véletlenszerű, hanem szabályozott folyamat: a sejt állapotától, szükségleteitől és az anyagok koncentrációjától függ. A sejthártya féligáteresztő tulajdonságú: egyes kisméretű részecskék, például a vízmolekulák általában szabadon áthaladnak rajta, a nagyméretű szerves molekulák többsége számára viszont a sejthártya átjárhatatlan.

Sejtmag:

Kettős hártya határolja. Lényegében ez a sejtalkotó irányítja a sejtéletműködéseit. Benne találhatók az örökítőanyag, vagyis a DNS (dezoxiribonukleinsav)óriásmolekulái. A legtöbb sejtünkben egyetlen sejtmag található.

A sejtplazma kocsonyás anyag, amely a sejthártya és a mag között kitölti a sejtet. Alapállományába különböző apróbb sejtalkotók ágyazódnak. A sejtplazma sokféle anyagcsere-folyamat színhelye.

Sejtalkotók: mitokondrium

riboszóma

  

csillók, ostor

A mikroszkóp részei:

Gyakorolj!

Szövetek

Mi a szövet fogalma?

Gyakorlás

Szövet

Az ember szaporodása

Azt hittem

Kvíz a fiúkról

A férfi szaporítószervei: 

Olvasd el a tankönyv 113.oldalán a Hímvessző c. bekezdést!

Hímivarsejt:

   

-folyamatos termelődés a herékben (35 fokon) a férfiak életében, a nő szervezetében akár 2 napig is élnek, mérete: 50 mikrométer

Sperma(ondó):kolloidális folyadék,a hímivarsejteken kívül a folyadék tartalmaz még a prosztatából és az ondóhólyagból származó anyagokat is. 7,2 pH

Női szaporító szervrendszer:

Petesejtről: A petesejtek éretlen állapotban várakoznak sorukra a petefészekben. A serdülés időszakától minden hónapban érni kezd néhány, de csak egy éri el azt a fokot, hogy kiszabaduljon a tüszőből, és útnak induljon a petevezetéken át a méh irányába. Legnagyobb sejt, élettartam: 24 óra

Olvasd el a tankönyved .oldalán a Menstruációs ciklus c. részt!

Mi a tüszőrepedés? Figyeld meg  a képet!

Megtermékenyítés

 

Barázdálódás:

Az ember egyedfejlődése

 

 

 

 

Anyagcsere-összefoglalás

1. Anyagcsere folyamatai: 

táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás

2. Táplálkozás

  • tápanyagok:
  • fehérjék
  • szénhidrátok
  • zsírok
  • vitaminok

- Tápcsatorna szakaszai

és akkor gyakoroljuk

- Fog

- Emésztés- emészőnedvek

 felszívódás

 3. Légzés

Légcsere, Gázcsere

Légzésünket, korlátozott mértékben, akaratlagosan is befolyásolni tudjuk. Mozgáskor, hangulatváltozáskor, félelem vagy izgalom esetén az idegrendszer automatikusan szabályozza a légvételek számát és mélységét. Nyugalomban átlagosan percenként 14-16-szor veszünk levegőt és 0,5 liter levegőt cserélünk ki. A percenként kicserélt levegő mennyisége 7-8 liter. A nyugodt légzéssel nem használjuk ki tüdőnk teljes térfogatát. Ehhez képest még több levegőt tudunk beszívni, és még további levegőt tudunk kifújni. Amikor úgy érezzük, hogy már mindent kipréseltünk, még mindig marad kb. 1 liter a tüdőben és a légutakban.

A levegő útja- a légzőszervrendszer részei:

Felső légutak:

         

A felső légutak:

-orrüreg: felmelegíti, telíti a levegőt

-csillós hámszövet: tisztítja a belélegzett levegőt

-szaglóhám

-garat: keresztezi egymást a táplálék és a levegő útja

Az alsó légutak:

  • A gége vázát a porcok alkotják (a legnagyobb  a pajzsporc)
  • A légcső (C alakú porcok)
  • A légcsőből-› hörgők-›hörgőcskék-›léghólyagocskák

A gége feladatai:

  • Hangadás (hangszallagok)
  • Levegő továbbítása a tüdőbe

Légzési gázcsere:  az oxigén léghólyagocskákból a vérbe jut. A szén-dioxid a vérből a léghólyagocskákba jut.

Légzés útja:                                                                 

-orrüreg/szájüreg: csillós nyálkahártya borítja ami melegít párásít tisztít(orrüreg)

-garat: gége fedő lezár a légutak felé nyeléskor

-gége: hangszallagokat tartalmaz

-légcső: “c” alakú porcok,felületét csillós hám borítja

 Idegen anyagok eltàvolítása

-főhörgők: ezen keresztül àramlik a levegő

-tüdő: jobb lebeny és bal lebeny, hörgőkre és hörgőcskékre oszlik

-hörgőcskék:     

               

A légzőmozgások

 

  • A mellkas mozgásai hozzák létre a belégzést és a kilégzést
  • A fő légzőizmok a rekeszizom és a bordaközi izmok
  • Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, a bordaközi izmok vízszintesig emelik a bordákat
  • Kilégzéskor ellazul a rekeszizom
  • A kilégzést segíti a tüdő rugalmas kötőszöveti rostjainak összehúzódása

    A légzőmozgások

     

    • A mellkas mozgásai hozzák létre a belégzést és a kilégzést
    • A fő légzőizmok a rekeszizom és a bordaközi izmok
    • Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, a bordaközi izmok vízszintesig emelik a bordákat
    • Kilégzéskor ellazul a rekeszizom
    • A kilégzést segíti a tüdő rugalmas kötőszöveti rostjainak összehúzódása

                              

4. Keringés:

Redmenta: keringes_ghi

Vér:

  • Folyékony szövet
  • Vészövet sejtjei:vörösvésejtek,vérlemezkék,fehérvésejt
  • Sejtközötti állomány folyékony:vérplazma

 

Vér alakos elemei

Feladatuk

Számuk 1mm3-ben

Keletkezési helyük

Érett állapotban sejtmagjuk van/nincs

 

Vörösvérsejtek:

Légzési gázok szállítasa

4-5millio

Vöröscsontvelő

Nincs

 

Fehérvérsejtek:

Védekezés

6-8ezer

Vörörcsontvelő

Nincs

 

Véralvadás:

Véralvadás

150-350E

Vöröscsontvelő

Nincs

 

 

Véralvadás:

 A véralvadáskor keletkező fehérjéből és vérsejtekből álló alvadék lezárja a sebet, és megakadályozza a vérvesztést.A folyamatban a vérlemezkék és a vérplazma egyes fehérjéi vesznek részt. A vérben oldott fehérjék a vérlemezkék által kibocsátott anyagok hatására összegubancolódnak, és erős hálót hoznak létre, amibe a vér többi alakos eleme is beleakad (lenti ábra). A kocsonyás anyag megszilárdul, ez a var. Alatta megindul a sérült szövetek újraképződése, a regeneráció. A véralvadás folyamatához különféle enzimek, kalciumionok és K-vitamin szükségesek. 

 

Szív:

A képen a következők lehetnek: szöveg

Szív felépítése és munkája:

-keringési rendszer központja

-elhelyezkedése: mellüreg ,két tüdőfél között

-mérete: összeszorított ököl

-belsejében: 2 kamra és pitvar

- gyors és kitartó szívizomzat teszi ki

-belsejében négy üreg található, két pitvar és két kamra. A pitvarok fala vékonyabb, a kamráké erősebb, vastagabb.

Jobb pitvarba a test felől a fővénák érkeznek.

A pitvar izomzata a vért a jobb kamrába nyomja, a vért a tüdő felé továbbítja.A bal pitvarba az oxigéndús vér a tüdővénákon keresztül jut be. Innen a bal kamrába ömlik a vér, a kamra pedig a test felé továbbítja a főverőéren keresztül. A vér mindig a gyűjtőér → pitvar → kamra → artéria irányában áramlik. A véráramlást billentyűk irányítják. A billentyűk csak egy irányban átjárhatók, nyitásukat és zárásukat a vér áramlása szabályozza. Amikor a pitvarok összehúzódnak, a megnövekedő nyomás miatt kinyílik a billentyű, és a vér a kamrákba folyik.

A kamrák összehúzódásakor becsukódnak a pitvar és a kamra közötti billentyűk, a nagy erek kilépésénél lévő billentyűkön keresztül a vér a verőerekbe kerül. Amikor az orvos meghallgatja a szívünket, a billentyűk működését kísérő hangokat, zörejeket hallgatja, és ezekből von le következtetéseket.

Vérkörök:

A kis vérkör a szív és a tüdő között található. A szívből a tüdőartéria szén-dioxidban gazdag vért szállít a tüdőbe, ahol kisebb erekre ágazik. A kis vérköri hajszálérhálózat a léghólyagocskákat veszi körül. Itt történik meg a légzési gázcsere: a szén-dioxid kilép a vérből a léghólyagocskában lévő levegőbe, az oxigén pedig a hajszálérhálózatban áramló vérbe jut. Ilyen módon a szén-dioxidban gazdag vérből friss, oxigéndús vér lesz. Az oxigéndús vér a tüdővénákon keresztül jut vissza a szívbe. 

A nagy vérkör a szív és a szervezet összes szerve között áramoltatja a vért. A szívből a főverőér vezet ki, amely a szervek felé kisebb artériákra ágazik szét. A szervekbe lépve a verőerek további elágazások után létrehozzák a hajszálérhálózatot, amelyben légzési gázok, tápanyagok, anyagcsere-végtermékek és más anyagok cserélődnek ki. A szervek hajszálérhálózatában lesz az oxigéndús vérből szén-dioxidban gazdag vér. A hajszálerekből a vért a vénák vezetik el a szív felé. A fővénák a szívbe torkollanak.

NYIROKKERINGÉS

  • nyirok: a vér és a szövetek sejtjei között összeköttetést teremt
  • lényegében fehérjementes vérplazma
  • nyirokerek: vékony falú, nagyobb erekké egyesülnek, tartalmuk ismét a vérbe jut
  • nyirokcsomó: a nyirok áthalad rajta, test szerte megtalálhatóak, a megnagyobbodott nyirokcsomó daganatos betegség jele is lehet.
  • immunitás
  • 5. KIVÁLASZTÁS
  • Részei
  • A nefron kezdeti szakasza a vesetestecske, amelyben egy hajszálérgomolyag található. A vesetestecskében történik a szűrés. A vérplazmából a vesetestecske üregébe, innen pedig a vesecsatornába kerül minden anyag, amely elég kis méretű ahhoz, hogy a hajszálerek falán átférjen. Szűrlet a vérplazma fehérjementes része. A szűrletben tehát hasznos, káros és felesleges anyagok egyaránt vannak. A vesecsatornában a hasznos anyagok a csatornákat bélelő hámszöveten keresztül visszaszívódnak a csatornákat körülvevő vérerekbe. A visszaszívás után kialakuló vizelet a vízen kívül ionokat és nitrogéntartalmú anyagcseretermékeket tartalmaz.
  • A szűrlet a kettős falú tokból a csatornába kerül, ahol a szűrletből a szőlőcukor egésze, a víz és a sók zöme (más hasznosítható anyagokkal együtt) visszaszívódik a vérbe. A vizelet a gyűjtőcsatornákba kerül, amelyek a vesemedencébe vezetik. A vizelet a szervezet számára felesleges vizet, sókat és anyagcserevégtermékeket tartalmaz. A szűrletből naponta 1,5-2 liter vizelet keletkezik. A vesemedence folytatása a húgyvezeték, amelynek simaizomzata a vizeletet a húgyhólyagba hajtja.

Kiválasztás

Múlt óra anyagának ismétlése: kahoot!

Kiválasztó szervrendszer feladata:

-eltávolítja a sejtanyagcserében keletkező felesleges vagy káros, vízben oldott anyagokat

-sejtek leadják ezeket az anyagokat a szövetnedvbe, onnan a vérplazmába kerülnek, majd a vérrel a vesébe jutnak

-a kiválasztó szervrendszer működése biztosítja ezáltal a szervezet belső folyadéktereinek viszonylagos állandóságát

A kiválasztó szervrendszer részei:

vese, a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső ( ábra).

A vizelet a vesében képződik. A vizeletet a húgyvezeték simaizomzata továbbítja a húgyhólyagba. A húgy­hólyag a hasüreg alsó részében található. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt üreges szerv.

A vese részei:

Gyakoroljunk!

1. feladat

A vese működése:

A vese bab alakú, páros szerv. A hasüreg hátsó falához rögzülve, a gerincoszlop két oldalán, az ágyéki tájékon helyezkedik el. A vesét kötőszövetes burkok védik a mechanikai hatásoktól és a lehűléstől. Külső rétege a kéregállomány, belül a velőállomány alkotja, majd legbelül az üreges vesemedence található (ábra).

Működési egységei az úgynevezett nefronok, amelyekből egy vesében kb. 1 millió található. A vesébe vezető ér a veseartéria. A vérből a vese eltávolítja a felesleges és káros anyagokat. A megtisztított vér a vesevénán keresztül távozik a veséből.

Nefron:

Működése:

A nefron kezdeti szakasza a vesetestecske, amelyben egy hajszálérgomolyag található. A vesetestecskében történik a szűrés. A vérplazmából a vesetestecske üregébe, innen pedig a vesecsatornába kerül minden anyag, amely elég kis méretű ahhoz, hogy a hajszálerek falán átférjen. Szűrlet a vérplazma fehérjementes része. A szűrletben tehát hasznos, káros és felesleges anyagok egyaránt vannak. A vesecsatornában a hasznos anyagok a csatornákat bélelő hámszöveten keresztül visszaszívódnak a csatornákat körülvevő vérerekbe. A visszaszívás után kialakuló vizelet a vízen kívül ionokat és nitrogéntartalmú anyagcseretermékeket tartalmaz.

A szűrlet a kettős falú tokból a csatornába kerül, ahol a szűrletből a szőlőcukor egésze, a víz és a sók zöme (más hasznosítható anyagokkal együtt) visszaszívódik a vérbe.

Vizelet összetétele:

A vizelet térfogata és összetétele úgy változik, hogy a szervezet folyadéktereinek állandósága fennmaradjon. Egy meleg nyári napon kis mennyiségű, híg vizelet képződik, mert a vesecsatornákban visszaszívódik a szervezet számára szükséges víz és ionok. Sós ételek fogyasztása után kevesebb és töményebb vizelet képződik, mert a szükséges víz visszaszívódik, de a fölösleges ionok nem. Az ételek túlzott sózása megterheli a vesét, ráadásul vérnyomás-emelkedést is okoz. Tartós terhelés alatt egyik összetevője a magasvérnyomás-betegség kialakulásának.

https://quizizz.com/admin/quiz/5e4071dfa2efce001b0fe8ab

Otthoi gyakorlásra:

2. feladat

3. feladat

4. feladat

Jövő órán összefoglalás, és utána: TÉMAZÁRÓÓÓÓÓ

Az ember tápcsatornája

Oldd meg a feladatot!

Ismételjük át a vitaminokat is!

A tápcsatorna szakaszai és az emésztőrendszer feladatai

Fogtípusok

Fog felépítése

Gyakoroljunk!

Mi történik a középbélben?

 

 Utóbél

A középbél és az utóbél határa

Az utóbélbe kerülnek a táplálék emészthetetlen anyagai, valamint a víz és az ásványi anyagok egy része. A vakbélhez kapcsolódik egy vékony kis nyúlvány, a féregnyúlvány. A vastagbélből víz és ásványi anyagok szívódnak föl. A besűrűsödött béltartalom a vastagbélből a végbélbe jut. Itt kialakul a széklet, amely a második-harmadik életévtől kezdődően akaratlagosan szabályozott módon, általában naponta egyszer ürül. A vastagbélben nagyszámú baktérium él. Ezek fontosak az emberi szervezet számára, hiszen létfontosságú K-vitamint termelnek, amely innen szívódik föl a vérkeringésbe. 

A bélbaktériumok szerepe

Összefoglalás

 

Az ember mozgásszervrendszere

Mozgásszervrendszer = csontváz + vázizomzat

Ismételjünk!

Az ember csontváza

újszülött: 270 csont, felnőtt ember: 206 db (oka: összenövés, összeolvadás)

legnagyobb csont: combcsont, legkisebb csont: belső fül csontjai

Csontok: 

Alakjuk szerint csöveslapos és szabálytalan csontok

Felépítése:

A csontok élő szervek. Legnagyobb részüket a támasztószövetek egyike, a csontszövet teszi ki. A nyúlványos csontsejtek vérerekkel tartanak kapcsolatot, anyagokat vesznek fel és adnak le. A vérerekkel való kapcsolat miatt a csontsejtek anyagcseréje elég gyors. Ez a magyarázata annak, hogy a csontok jól regenerálódnak, törés vagy repedés után kiválóan gyógyulnak. A szövet sejtjei között erős, fehérjékből álló rostkötegek húzódnak, köréjük az alapállományba szervetlen kalcium- és mag­néziumsók rakódnak. A csontokat a szervetlen anyagok teszik erőssé és keménnyé, a rugalmasságuk pedig a szerves anyagoknak köszönhető.

Csontok összeköttetései:

1.A legnagyobb fizikai terhelésnek kitett helyeken csontösszenövések találhatók. Az ember medencecsontja például három csontból nőtt össze, a keresztcsontot öt csigolya alkotja.

2.porcos összeköttetés már megenged némi mozgást. A gerincoszlop csigolyái közötti porckorongokon a csigolyák minden irányban elmozdulhatnak. Két csigolya egymáshoz képest nagyon kicsit mozdulhat el, de a sok csigolya miatt ezek a kis elmozdulások összeadódnak, így a gerinc nagy ívű mozgásokat végezhet. A bordákat és a szegycsontot szintén porcos kapcsolat tartja össze. A csontok elmozdulása a belégzés és a kilégzés folyamatában, a mellkas tágításában és szűkítésében vesz részt.

3.A koponya csontjait kacskaringós varratok kötik össze egymással. 

4. A csontok legnagyobb mértékű mozgását az ízületek teszik lehetővé:

Izmok:

Nagy csoportjai a fej, a törzs és a végtagok izomzata.

Fej: rágó- és a mimikai izmok

Törzs:testtartást biztosítják, és részt vesznek a fej, a törzs és a végtagok mozgatásában. A fej tartását és elmozdítását a nyak izmai végzik. A hátizmok az egyenes tartást szolgálják, és ha összehúzódnak, hátrahajtják a törzset. A törzs oldalsó izmai elfordítják törzsünket, a hasizmok pedig előre és oldalra hajlítják a törzset. A hasüregben lévő szerveket az izmos hasfal védi. A törzs izmai közé tartoznak a légzőizmok is, amelyek nélkülözhetetlenek a belégzésben és kilégzésben.

Oldd meg!

Házi feladat

Az izmok működése

A mozgást az izmok összehúzódása és elernyedése teszi lehetővé, de önmagukban az izmok nem tudnák a testet megmozdítani. Azért tudunk járni, a kezünket emelni, egyszóval mozogni, mert az izmok, az ízületek és a csontok egységes erő-erőkar rendszert alkotnak

csontok-erőkar

izmok-erő

izület-forgáspont

Az izmok szinte soha nem működnek egyedül, általában ellentétesen működő izompárokat alkotnak:

 

 Oldd meg a quizizz feladatot!

A hasnyálmirigy hormontermelése

- kettős elválasztású mirigy

- hasnyálat termelő külső elválasztású sejtek között apró, belső elválasztású sejtcsoportok találhatók, amelyeket Langerhans-szigeteknek nevezünk

hasnyalmirigy_szigetek.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hasnyálmirigy inzulin hormonja:

- egyetlen hormon, ami a vércukorszintet csökkenti

- sejtek anyagcseréjét befolyásoló, általános hatású peptidhormon

-vérből fölvett szőlőcukor a májban és a vázizmokban glikogénné, a zsírsejtekben zsírrá alakul.

-egyidejűleg a zsírok bontása is csökken

-az inzulin elválasztását a vér magas glükózkoncentrációja serkenti.

Az inzulin szerepe az, hogy a táplálkozást, majd az emésztést és a felszívódást követően megnövekvő vércukorszintet csökkenti. A szervezetbe nagyobb mennyiségben bejutott szénhidrát tárolásra kerül, részben glikogén, részben zsír formájában:

Nézd meg az animációt 1.10-ig!

(piros nyíl: hormonhatás)

Nyugalomban lévő, éhes ember vércukorszintje 3,5-6 millimól/dm3

Folytasd az animációt! 

Összefoglalva:

Akkor beszélünk cukorbetegségről, ha a mérés eredménye ezt az értéket jelentősen meghaladja, mivel a szövetek sejtjei nem veszik fel a glükózt. A sejtek zsírok és fehérjék lebontásából fedezik energiaszükségletüket. A zsírok felgyorsuló oxidációja anyagcserezavarhoz vezet, így a vérben káros, savas anyagcseretermékek halmozódnak fel.

A magas vércukorszint következtében a nefronok csatornarendszere nem képes a szűrletből a glükóz teljes mennyiségét visszaszívni, ezért a betegek vizeletében is megjelenik a szőlőcukor (cukorvizelés).

Egy kis érdekesség:

Mit tehetsz ellene? Vitassátok meg a cikket!

Old meg a tesztet:

redmenta.hu Direktcím: hormonokghi

 

 

 

süti beállítások módosítása