1. Anyagcsere folyamatai:
táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás
2. Táplálkozás
- tápanyagok:
- fehérjék
- szénhidrátok
- zsírok
- vitaminok
- Tápcsatorna szakaszai
és akkor gyakoroljuk
- Fog
- Emésztés- emészőnedvek
felszívódás
3. Légzés
Légcsere, Gázcsere
Légzésünket, korlátozott mértékben, akaratlagosan is befolyásolni tudjuk. Mozgáskor, hangulatváltozáskor, félelem vagy izgalom esetén az idegrendszer automatikusan szabályozza a légvételek számát és mélységét. Nyugalomban átlagosan percenként 14-16-szor veszünk levegőt és 0,5 liter levegőt cserélünk ki. A percenként kicserélt levegő mennyisége 7-8 liter. A nyugodt légzéssel nem használjuk ki tüdőnk teljes térfogatát. Ehhez képest még több levegőt tudunk beszívni, és még további levegőt tudunk kifújni. Amikor úgy érezzük, hogy már mindent kipréseltünk, még mindig marad kb. 1 liter a tüdőben és a légutakban.
A levegő útja- a légzőszervrendszer részei:
Felső légutak:
A felső légutak:
-orrüreg: felmelegíti, telíti a levegőt
-csillós hámszövet: tisztítja a belélegzett levegőt
-szaglóhám
-garat: keresztezi egymást a táplálék és a levegő útja
Az alsó légutak:
- A gége vázát a porcok alkotják (a legnagyobb a pajzsporc)
- A légcső (C alakú porcok)
- A légcsőből-› hörgők-›hörgőcskék-›léghólyagocskák
A gége feladatai:
- Hangadás (hangszallagok)
- Levegő továbbítása a tüdőbe
Légzési gázcsere: az oxigén léghólyagocskákból a vérbe jut. A szén-dioxid a vérből a léghólyagocskákba jut.
Légzés útja:
-orrüreg/szájüreg: csillós nyálkahártya borítja ami melegít párásít tisztít(orrüreg)
-garat: gége fedő lezár a légutak felé nyeléskor
-gége: hangszallagokat tartalmaz
-légcső: “c” alakú porcok,felületét csillós hám borítja
Idegen anyagok eltàvolítása
-főhörgők: ezen keresztül àramlik a levegő
-tüdő: jobb lebeny és bal lebeny, hörgőkre és hörgőcskékre oszlik
-hörgőcskék:
A légzőmozgások
- A mellkas mozgásai hozzák létre a belégzést és a kilégzést
- A fő légzőizmok a rekeszizom és a bordaközi izmok
- Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, a bordaközi izmok vízszintesig emelik a bordákat
- Kilégzéskor ellazul a rekeszizom
- A kilégzést segíti a tüdő rugalmas kötőszöveti rostjainak összehúzódása
A légzőmozgások
- A mellkas mozgásai hozzák létre a belégzést és a kilégzést
- A fő légzőizmok a rekeszizom és a bordaközi izmok
- Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, a bordaközi izmok vízszintesig emelik a bordákat
- Kilégzéskor ellazul a rekeszizom
- A kilégzést segíti a tüdő rugalmas kötőszöveti rostjainak összehúzódása
4. Keringés:
Redmenta: keringes_ghi
Vér:
- Folyékony szövet
- Vészövet sejtjei:vörösvésejtek,vérlemezkék,fehérvésejt
- Sejtközötti állomány folyékony:vérplazma
|
Vér alakos elemei
|
Feladatuk
|
Számuk 1mm3-ben
|
Keletkezési helyük
|
Érett állapotban sejtmagjuk van/nincs
|
|
|
Vörösvérsejtek:
|
Légzési gázok szállítasa
|
4-5millio
|
Vöröscsontvelő
|
Nincs
|
|
|
Fehérvérsejtek:
|
Védekezés
|
6-8ezer
|
Vörörcsontvelő
|
Nincs
|
|
|
Véralvadás:
|
Véralvadás
|
150-350E
|
Vöröscsontvelő
|
Nincs
|
|
Véralvadás:
A véralvadáskor keletkező fehérjéből és vérsejtekből álló alvadék lezárja a sebet, és megakadályozza a vérvesztést.A folyamatban a vérlemezkék és a vérplazma egyes fehérjéi vesznek részt. A vérben oldott fehérjék a vérlemezkék által kibocsátott anyagok hatására összegubancolódnak, és erős hálót hoznak létre, amibe a vér többi alakos eleme is beleakad (lenti ábra). A kocsonyás anyag megszilárdul, ez a var. Alatta megindul a sérült szövetek újraképződése, a regeneráció. A véralvadás folyamatához különféle enzimek, kalciumionok és K-vitamin szükségesek.
Szív:
Szív felépítése és munkája:
-keringési rendszer központja
-elhelyezkedése: mellüreg ,két tüdőfél között
-mérete: összeszorított ököl
-belsejében: 2 kamra és pitvar
- gyors és kitartó szívizomzat teszi ki
-belsejében négy üreg található, két pitvar és két kamra. A pitvarok fala vékonyabb, a kamráké erősebb, vastagabb.
Jobb pitvarba a test felől a fővénák érkeznek.
A pitvar izomzata a vért a jobb kamrába nyomja, a vért a tüdő felé továbbítja.A bal pitvarba az oxigéndús vér a tüdővénákon keresztül jut be. Innen a bal kamrába ömlik a vér, a kamra pedig a test felé továbbítja a főverőéren keresztül. A vér mindig a gyűjtőér → pitvar → kamra → artéria irányában áramlik. A véráramlást billentyűk irányítják. A billentyűk csak egy irányban átjárhatók, nyitásukat és zárásukat a vér áramlása szabályozza. Amikor a pitvarok összehúzódnak, a megnövekedő nyomás miatt kinyílik a billentyű, és a vér a kamrákba folyik.
A kamrák összehúzódásakor becsukódnak a pitvar és a kamra közötti billentyűk, a nagy erek kilépésénél lévő billentyűkön keresztül a vér a verőerekbe kerül. Amikor az orvos meghallgatja a szívünket, a billentyűk működését kísérő hangokat, zörejeket hallgatja, és ezekből von le következtetéseket.
Vérkörök:
A kis vérkör a szív és a tüdő között található. A szívből a tüdőartéria szén-dioxidban gazdag vért szállít a tüdőbe, ahol kisebb erekre ágazik. A kis vérköri hajszálérhálózat a léghólyagocskákat veszi körül. Itt történik meg a légzési gázcsere: a szén-dioxid kilép a vérből a léghólyagocskában lévő levegőbe, az oxigén pedig a hajszálérhálózatban áramló vérbe jut. Ilyen módon a szén-dioxidban gazdag vérből friss, oxigéndús vér lesz. Az oxigéndús vér a tüdővénákon keresztül jut vissza a szívbe.
A nagy vérkör a szív és a szervezet összes szerve között áramoltatja a vért. A szívből a főverőér vezet ki, amely a szervek felé kisebb artériákra ágazik szét. A szervekbe lépve a verőerek további elágazások után létrehozzák a hajszálérhálózatot, amelyben légzési gázok, tápanyagok, anyagcsere-végtermékek és más anyagok cserélődnek ki. A szervek hajszálérhálózatában lesz az oxigéndús vérből szén-dioxidban gazdag vér. A hajszálerekből a vért a vénák vezetik el a szív felé. A fővénák a szívbe torkollanak.
NYIROKKERINGÉS
- nyirok: a vér és a szövetek sejtjei között összeköttetést teremt
- lényegében fehérjementes vérplazma
- nyirokerek: vékony falú, nagyobb erekké egyesülnek, tartalmuk ismét a vérbe jut
- nyirokcsomó: a nyirok áthalad rajta, test szerte megtalálhatóak, a megnagyobbodott nyirokcsomó daganatos betegség jele is lehet.
- immunitás
- 5. KIVÁLASZTÁS
- Részei
- A nefron kezdeti szakasza a vesetestecske, amelyben egy hajszálérgomolyag található. A vesetestecskében történik a szűrés. A vérplazmából a vesetestecske üregébe, innen pedig a vesecsatornába kerül minden anyag, amely elég kis méretű ahhoz, hogy a hajszálerek falán átférjen. Szűrlet a vérplazma fehérjementes része. A szűrletben tehát hasznos, káros és felesleges anyagok egyaránt vannak. A vesecsatornában a hasznos anyagok a csatornákat bélelő hámszöveten keresztül visszaszívódnak a csatornákat körülvevő vérerekbe. A visszaszívás után kialakuló vizelet a vízen kívül ionokat és nitrogéntartalmú anyagcseretermékeket tartalmaz.
- A szűrlet a kettős falú tokból a csatornába kerül, ahol a szűrletből a szőlőcukor egésze, a víz és a sók zöme (más hasznosítható anyagokkal együtt) visszaszívódik a vérbe. A vizelet a gyűjtőcsatornákba kerül, amelyek a vesemedencébe vezetik. A vizelet a szervezet számára felesleges vizet, sókat és anyagcserevégtermékeket tartalmaz. A szűrletből naponta 1,5-2 liter vizelet keletkezik. A vesemedence folytatása a húgyvezeték, amelynek simaizomzata a vizeletet a húgyhólyagba hajtja.
